A Környezeti Ellenőrző Rendszer 16 komplex mérőállomásból és 2 felszíni víz vizsgáló állomásból áll, mely egy egységes, területileg az egész városra kiterjedő, összefüggő rendszert alkot és a nap 24 órájában, a hét minden napján adatokat szolgáltat a környezetünkről. Ez a Környezeti Ellenőrző Rendszer garantálja a debreceniek biztonságát!

Debrecen környezetvédelmi programjában, a Zöld Kódexben megfogalmazott 50 intézkedés egyike a Környezeti Ellenőrző Rendszer létrehozása. A projekt Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és az ATOMKI együttműködésével valósul meg, kiemelt stratégiai jelentőséggel bír.

Az országban egyedülálló, szakemberek által kialakított, a nap 24 órájában működtetett és felügyelt, automatizált információ- és adatgyűjtő, információs hálózat, elemző és ellenőrző rendszer műszeres megfigyeléssel, folyamatos mintavételezéssel és elemzéssel követi nyomon az élővilágot, a felszíni és a felszín alatti vizeket, a talajt és a termőföldet, a levegőt, illetve ezek változásait.

A környezet állapotának megőrzése és fejlesztése céljából létfontosságú, hogy állandóan hozzáférhetőek legyenek az ellenőrzéshez és javításhoz szükséges adatok. Ezen információk birtokában lehet felmérni a környezeti rendszerek kitettségének mértékét, az esetlegesen bekövetkező változások okát, irányát, illetve utóbbit – szükség esetén – kedvező irányba fordítani.

A Környezeti Ellenőrző Rendszer kidolgozásáért felelős bizottság a meghatározó környezeti elemek mentén, azaz a víz, a talaj, a levegő és a biodiverzitás környezeti tényezők vizsgálatára négy különálló, de közösen koordinált munkát folytató, egymással együttműködő szakmai munkacsoportot, valamint ezen munkacsoportok munkáját támogató, további két, horizontális munkacsoportot (IT, valamint Jogi és Közgazdasági) állított fel.

A munkacsoportok 16 közös referenciapontot jelöltek ki, ahol komplex mérőállomásokat alakítottak ki. Ezek a helyszínek alkotják a törzshálózatot, ahol minden munkacsoport folyamatosan végez méréseket, valamint további két, felszíni vizes monitoring állomás kialakításával bővült a hálózat.

A tudományos programot stratégiai alapdokumentumban rögzítették, amelyet 2023 decemberében mutattak be. Ezt követően a megvalósítási szakasz a komplex mérőhelyek kialakítását, a folyamatos és üzembiztos működéshez szükséges infrastruktúra kiépítését, a mintavételi és analitikai eszközök beszerzését foglalja magában, továbbá folyamatban van az eljárási protokollok kidolgozása, a tudományos kutatómunka támogatása és a kapcsolódó lakossági tájékoztató rendszer kialakítása.